Voltam olyan nagyon szerencsés, hogy nem a gyerekek ébresztettek reggel! Na de ettől függetlenül már 9 körül fent voltam, mondván nem henyélek annyit. Le a konyhába, kaptam egy remek kávét (remek, hát ezek mindig egy liter kávét a kezembe nyomnak). Aztán lazán kicsattogtam elszívni egy cigit.A reggelit kihagytam, mondván korán van még ehhez. 11 körül indultunk Stewart szüleihez. Előtte keringtünk még a városban, mert kellett volna vennem ezt-azt (tusfürdő, sampon, testápoló stb.), de nem volt nyitva semmi értelmes, szóval majd holnap. Stewart szülei nagyon aranyosak, már tegnap telefonáltak, hogy miért nem mentünk, ugyanis az egész család rám kíváncsi. Aztán megjött Stewart testvére. Na neki van 3 fia, kettővel találkoztam, hát, nem egyszerűek. Van egy mexikói au-pairük, aki szintén nagyon várt már, mert nincs társasága, de vele nem taliztam. Nem sokáig voltunk, mert menni kellet az ebédre. Egy hapsi szülinapjára voltunk hivatalosak (a nevét ne kérdezzétek, mert halvány fogalmam sincs). Mi plusz 2 másik család, a mieink mellé 3 gyerek... Egyébként aranyosak voltak, igaz mindenki meglepődött, hogy még nem voltam indiai étteremben. Na, ennek örömére szinte mindent ki is próbáltam. Volt ami nagyon tetszett, volt ami kevésbé. (Például a fini tejberizst elrontják valami gusztustalan fűszerrel :( )Megkajáltunk, a gyerekek kint a kertben rosszalkodtak, aztán Stewart rám néz és azt mondja, HA GONDOLOM KIMEHETEK A FRISS LEVEGŐRE (szóval gyújtsak rá). Ki is mentem, végül 2 cigi lett belőle, mert közben a gyerekeket is figyeltem, mit rosszalkodnak. De egyébként remek idő volt, a nap sütött, tiszta tavasz!!! Íme:
Hazajöttünk, mindenki kidöglött, fáradtak voltunk. Néztük a Star Wars-t. 1-2 óra múlva Stewart összeszedte magát, és elmentünk VEZETNI. Ó, igen... A váltó a másik oldalon, hmmmm, nagyon kényelmetlen. Egyébként jó volt, igaz, hogy az első 5 percben csúnyán lepadkáztam vagy 2szer, még nem érzem a kocsit. Majd megyünk minden nap gyakorolni, mert kell is, ugyanis az egy dolog, hogy megszokom idővel a kocsit, de meg kell szokni az itteni közlekedési rendszert is (pl. 150 méteren belül 3 körforgalom).
Hazajöttünk, újabb henyélés, közben intéztem a sulihoz a tantárgyfelvételt (mert hogy halasztani nem tudok, így haza kell mennem vizsgázni május körül).
Így most megint csak pihengetek, írok nektek, aztán megbeszélem Louise-szal, hogy hogyan lesz a holnap.
Annyiból szerencsém van, hogy itthon dolgozik holnap, így még tud nekem asszisztálni.
Egyébként hulla fáradt vagyok, holnap a szabad óráimban aludnom kell!
Pusza nektek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése