2011. április 13., szerda

tavaszi szünet - első felvonás

A hétfői reggellel megkezdődött a tavaszi szünet. Míg mások a fejüket fogják, és az latolgatják, hogy élik ezt túl, nekem továbbra sincs okom panaszra. Ugyanis az első hetet a gyerekek a Davenies-ben töltik. ez alapjában véve egy magániskola, de most a szünet idején húsvéti táborként működik. Így minden nap 10-től délután 4-ig a megszokott nyugalom vesz körül. :D A hétfő simán indult, a  gyerekek megmutogatták, mi és merre van, hol kell lejelentenem őket és hol tudom felvenni őket délután. Itthon megcsináltam  a dolgaimat, igaz, hogy Stewart is itthon volt, de igyekeztünk egymást nem zavarni. Délután végül is úgy alakult, hogy együtt mentünk a kölkökért, mert ugyan ő felajánlotta, hogy mivel megy a fodrászhoz, majd felveszi őket, de reggel le kellett adnom, hogy a pici lányomat én veszem fel, ás nem akartam, hogy ebből esetleg baj legyen. Így összeszedtük őket, aztán el a fodrászhoz, majd beültünk kávézni. Odacsöppent Louise is. Szerzett nekem a napszemcsi-vásárláshoz féláras kupont, így már csak valami épkézlábat kéne találni a fura fejemre.... Haza, vacsi és ennyi. Kedden sem történt semmi izgalmas, legalább is abban sem találok izgalmat, hogy Charlotte reggel megint csúnya hisztit csapott. Nem baj, előbb vagy utóbb majd ráébred, hogy felesleges ilyenekkel próbálkoznia. Elvittem őket, haza, megint egy újabb adag vasalnivaló... :/ Viszont egyvalaminek nagyon örültem. Mégpedig, hogy megjött az első csomagom otthonról! Igaz, hogy több, mint egy hetet vártam rá, de ideért! Szépen megtöltve sok-sok tanulnivalóval. Kérdezte is Louise délután, hogy neki is állok, vagy még halogatom egy kicsit... Mondtam neki, hogy mivel alig több, mint egy hónapom van 7 tantárgy anyagát magamévá tenni, így azt hiszem jobb, ha nem várok... És azt hiszem, az a legjobb, hogy ha az angol tanfolyamot is halasztom egy kicsit, ugyanis lehetetlen, hogy minden egyszerre beleférjen. De nem aggódom, majd eljön annak is az ideje, és sokminden másnak is.
Most nincs ihletem írni, érjétek be ennyivel.
Pusza

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése