Egy szösszenetre visszatérnék a szombat esti babysitt-re. A szülők elmentek 8 körül, Alex még egy negyed óráig nézhette a tévét, aztán neki is alvás. Minden szép és jó volt, úgy kb. fél 11-ig, amikor is Charlotte felkelt. Bejött a szobámba, mert hogy ő nem tud aludni. Persze drágám, szépen visszatessékeltem az ágyába, majd visszaalszik. Erre jön megint 5 perc múlva. Gondoltam talán jobb, ha vele maradok még egy kicsit a szobájában, hátha könnyebben elalszik. Negyed óra után még mindig fent volt. Én az ajtók ellenőrzése címén kilopakodtam egy cigire, de mire visszaértem, még mindig ébren volt! Na akkor szépen lecsücsültem az ágy mellé, és miközben én már majd elaludtam, ő még mindig csak nagyokat pislogott. Még kb. 20 perc volt, mire jöttek anyuék. Akkor lementem, mondom mi a szitu, Louise felment, és a gyerek 5 perc múlva aludt. Nem hiszem el! Én is kidőltem, és vasárnap fél 11 körül ébredtem. Lecsattogtam, mondja Louise, hogy akkor ők elmennek szülinapi partira, 1 körül jönnek. Végre egy kis csönd. :D És tényleg, 1 óra után pár perccel itt is voltak, együtt megebédeltünk, aztán a gyerekek kint viháncoltak, mindenki más meg pihengetett. 4 körül megjöttek Stewart testvéréék a három fiúval, átsétáltunk a parkba, nagyon szép idő volt. Kiderült, hogy ők emigrálni akarnak Ausztráliába. ??? Nem igazán értem, mi ez a nagy költözködési láz az angoloknál... Aztán hazajöttünk, és én csak a vacsi hívó szavára bukkantam fel újra. A jó idő örömére kint ettünk a kertben! (Pedig azért annyira nem volt jó idő) Tök vicces volt, mert Louise megkérdezte a gyerekeket, hogy ugye holnap hétfő, készen állnak e a sulira... (a meglepetés-utazásról semmit nem tudtak). Aztán elpakolásztunk, és mi is megbeszéltünk pár dolgot a hétre vonatkozóan. Igazából semmi különöset nem kell csinálnom, kis vasalás és takarítás, de még a kutyákat is elvitték, hogy ne legyen rájuk gondom. Mondták, hogy ha bármi gond van, itt van az összes nagyszülő, nyugodtan szóljak nekik, vagy hívjam őket. Persze sokadjára elmondtam, hogy nem lesz semmi baj, ne aggódjanak. :D Megmutatta Louise, hogy hol kapcsolhatom fel a fűtést, ha fázom, mert hogy ugye nem megy napközben. Mondom neki, hogy azt már észrevettem. :D Nem győzött szabadkozni... De ne aggódjatok, nincs azért olyan hideg, hogy megfagyjak! Jó utat kívántam nekik, és ágyba dőltem.
Természetesen reggel még fél tucatszor felébredtem a visításokra. Viszont annyira nem zavart, hogy ne tudtam volna visszaaludni egészen 11ig. :D Alighogy felébredtem, jött egy üzi Louise-tól, hogy érezzem jól magam, és hívjam őket ha valami baj van. A gyerekek már be voltak zsongva, hisz csak reggel tudták meg az egész utazást... ÉN nagyon lazán megkezdtem a napot, net és kiadós reggeli, aztán nekiálltam vasalni, jobb letudni az elején. Jobb is, mert fél 6-kor végeztem... Aztán tettem egy gyors kitérőt a boltba, vettem egy triplacsokis cheesecake-et, csokis kekszet, üdcsit, és kávét is, mert haldoklott.
Megvacsoráztam, hajat mosok, és nézek valami filmet, de nem sokáig, mert holnap SHOPPING-DAY!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése