Első nap

Gyorsan csapjunk is a közepébe.
3 hetet kértem a családtól, hogy mindent elintézzek, háátttt, mondjuk hogy 90% meglett. Igaz, még tegnap este 9kor nem tudtuk, hogyan megyünk a reptérre (na igen, tudom, tiszta én vagyok).
Kiértünk, persze még egy párszor a drága szülőhazám felbosszantott, de ezt most hagyjuk. On-line check-in még tegnap, szóval poggyászfeladás, ücsörgés, utolsó cigi, utolsó puszik, aztán hajrá. Jelentem,még mindig nem szeretek repülni. Legalábbis az első 10 perc a halálom volt. Aztán már élveztem, csináltam is képeket, igyekszem mihamarabb csatolni.

Sima út volt, ezért nem igazán értem, miért késett a repcsink több mint fél órát. ? Leszálltunk, én csak pislogtam, mint hal a szatyorban, hogy akkor most merre, aztán persze követem a tömeget, abból nagy baj nem lehet :D Nagy nehezen megtaláltam a poggyászomat is, hál' istennek nem fosztották ki. Aztán gondoltam ideje bekapcsolni a telefont, mert apuka (Stewart) jött értem, és szegény el se tudta képzeni, merre vagyok. Felhívtam, megtaláltuk egymást, nagyon szimpi volt már skype-on is, és most is.Szitu: megtaláltuk egymást, 3 kérdés: innál 1 kávét? Oh, hogy a kék égbe ne, annyira nem aludtam a héten, hogy meg akartam halni, a repülőn meg is humtam kicsit... Aztán megveszi nekem a kávét, kérdezi: dohányzol, ugye? Mondom igen. Jó, azt mondja akkor idd a kávét, menjünk ki, gyújts rá, relax. Ahhh, imádtam. Aztán megyünk a kocsihoz, persze b@szott terepjáró...
Megérkeztünk a városba, tünemény, és nem is olyan kicsi...

Megmutogatta a házat, a kutyákat (mert hogy van egy golden retriever és egy németjuhász is), aztán megjött anyuka (Louise) és a gyerekek. Puszi-puszi, gyerekektől ölelés, minden happy. Aztán lustiztam egy kicsit, néztünk valami gyerekfilmet (nem sokat értettem belőle :D), ah, mondom most már kipakolok. Aztán jön apuka, hogy elmennénk ma este vacsorázni, ok? Naná! Hova szeretnék, kínai, indiai, olasz? Kívánságműsor... na de maradtunk az olasznál, aztán vasárnapi terv az indiai. A vacsi jó volt, közben is beszélgettünk sokat, mondták hogy családtag vagyok, de persze ha inkább egyedül töltöm a hétvégét, abszolút megértik. ( ja, én kb.az első találkozás utáni 4. percben mondtam apukának, hogy nekem lenne programom a jövő hétre :D, de mondta hogy ok, persze :D) Meséltek az előző au-pairekről, ki volt jó és ki nem, miért, és igen, én már az 5-dik vagyok a sorban.
Beszéltünk a holnapról, hogy miket fogunk csinálni, megmutatnak nekem minden fontosat a városban, fogok vezetni (!), és igen, mondták hogy számítsak rá, hogy Charlotte nagyon korán kel. Mindig. Úgy kb. 6-kor. És mellettem van a szobája. o.O pffffffff
A gyerekek lefeküdtek, én kimentem egy jó cigire (jaj de jó volt), egyébként az apuka 4 hónapja szokott le. (Alex nagyon haragudott érte).
Nekem is pancsika, aztán írom nektek a blogot, nehogy szó érje a ház elejét...
Még egy jó cigi, aztán alukálok, mert oda lettem teljesen.
Pusza Mindenkinek!