Szánom-bánom, hogy ennyire el vagyok maradva a bejegyzésekkel... És köszönöm, hogy kitartotok mellettem...
Holnap lesz 4 hete, hogy családot váltottam. Jól? Hm... Sajnos nem tudom azt mondani, hogy mindennel 100%ig elégedett vagyok.. Ami érthető is abból a szempontból, hogy (pöcs apukát leszámítva) nagyon jó családom volt.
Itt 3 gyerek, hisztisek, elkényeztetettek, rosszul neveltek. Nem telt el még olyan nap, hogy legalább egyikük (de általában ketten) ne vágna le hisztit valamikor. Igyekszem nem felhúzni magam rajta, de elég nehéz rezzenéstelen arccal végignézni, hogy a 7 éves fiúcska megüti az anyját... Velem is próbálkoznak (nem ütni, csak hisztizni), de már kezdenek rájönni, hogy ez nálam nem működik.
Apuka jó fej, bár sokat nem látom. Általában reggel már nincs itthon, mikor kezdek, este meg én tűzök itthonról.
Anyuka érdekes személyiség. Az első másfél hétben már az agyamra ment. Amíg csinálok valamit, már mond 10 következőt...Reggelente nem nagyon van időm a teámat meginni!! Most pl. van (vagyis lenne) pár óra szünetem. Hazaértek, felhozta és lebaszta a ruhás kosarat a szobám elé, és megjegyezte, hogy nem szereti ha rendetlen a konyha... 10 perc múlva feljött, hogy ő most megy el, de a kicsi alszik a földszinten, ébresszem már fel 40 perc múlva, ő meg másfél óra múlva jön. Nem megyek el, ugye? Hát mondom, de, mennék..( vágjam a pofájába hogy ez a szabadidőm és nem vagyok hajlandó semmilyen formában dolgozni?!) Mire megegyeztünk, hogy majd felhív egy bő fél óra múlva, hogy tényleg megyek e el. Szóval néha az agyamra megy, máskor tök jó fej, meséli hogy egész reggel hányt egy átmulatott éjszaka után...
Annyira más ez a család. Reggelente általában mindent én csinálok a gyerekek körül (ébresztés, öltöztetés, reggeli, lunch box, feltakarítás, mosogatás (mert anyuka nem szereti a mosogatógépet...), lányok haja, fogmosás, cipő-kabát fel) és ez nagyon fura, különösen, ha mindkét szülő itthon van...
Takarítani nem takarítok. Elvileg. Csak egy kis ez, egy kis az, amaz. Anyuka még az elején mondta, hogy neki nincs gondja a porszívózással, szívesen csinálja. Persze, 3 hetente egyszer. El lehet képzelni, és ilyen az egész ház. A fehér padló még egyszer sem volt felmosva, mióta itt vagyok. Szóval néha begurulok és megcsinálom, mert én nem tudok élni így. Vagy pakolászok, rendezkedek.
A másik dolog, ami nagyon bosszant a hétvégi szittelés. Mert míg az előző család kifizette mint extra, itt ez ingyen van. És amikor lenne lehetőségem máshol szittelni, de nem tudok menni, az elég gáz. Pláne hogy most minden fillérre szükségem van.
Merthogy váltani készülök. Nem titok, hogy ez a munka nem álommeló. És a tény, hogy mint nanny, ugyanezzel a munkával 4-5-6szor ennyit lehet keresni épp elég motiváló erő. Ennél a családnál július végéig vagyok, de nem csinálk titkot abból, hogy ha lesz lehetőségem, hamarabb váltok. Csak legyen elég türelmem kivárni!!
Szóval ez a harci helyzet. Meló ezerrel, és még több, építgetem a jövőm. És a hétvégéknek élek!!!
Hamarosan azokból is kaptok egy kis ízelítőt!!
Pusza!!
